Ádám aludna, de nem tud, mert Julcsit megállás nélkül keresik a pasik. Ezért dönt úgy, hogy kihúzza a telefont, aminek viszont a lánya nagyon nem örül.

Ádám és Julcsi egyszerre: -Szia!
Julcsi: -Jó mit is? Délutánt!
Ádám: -Nem is tudtam, hogy itthon vagy.
Julcsi: -Egész nap itthon ültem. Vártam egy fontos telefont, de süket. Lementem, bejelentettem, de még mindig az.

 Ádám: Ja, tényleg! Most jut eszembe. Valaki keresett telefonon. Nem voltál itt. Olyan álmos voltam, hogy elfelejtettem a nevét. Várj csak! Úgy hívják áőáőáőáááá
Julcsi: -Robi?

Ádám: -Lehet. Nem emlékszem, De a telefon nem rossz. Én húztam ki!

Julcsi: -Arra nem is gondolsz, hogy másnak is kell a telefon? Most magyarázkodhatok, de nem fogja elhinni.
Ádám: -Ha akarod, írásbeli igazolást adok ennek aaa Robinak. Ne haragudj, de néha aludnom kell. 24 órát mentőztem, most pedig megyek a klinikára. Remélem megbocsátasz. Te is, meg a lovagod is!