Alma hosszas unszolásra megnézi Maki szolárium-szalonját. A biztonsági őr nagyon szeretné, ha a hölgy nála dolgozna, ám ő jobban szeret részeg embereknek vodkát hordani, mint egy tiszta asztalnál üldögélni.

Maki: -Kicsi, de tiszta és modern!

Alma: -Az.

Maki: -És a közönség is állandó. A villanegyedből nagyon sokan járnak hozzánk.

Alma: -Szép!

Maki: -Akkor mi nem tetszik?

Alma: -Egész nap csak itt üljek? Köszöntsem az érkezőket és búcsúztassam azt, aki elmegy és adminisztráljak?

Maki: -Könnyű, tiszta munka. Nem több, mint napi 2-3 óra, és garantálom, hogy megkeres annyit, mint a presszóban.

Alma: -Nézze! Én már nagyon sok mindent csináltam. Voltam újságírógyakornok, stewardes, meg idegenvezető, de hogy egész nap csak ücsörögjek meg a környék pletykáit hallgassam, az nem nekem való. Én a tempót szeretem meg a mozgást. Eddig ki csinálta?

Maki: -A feleségem.

Alma: -És?

Maki: -Válunk.

Alma: -Miért nem veszi át maga?

Maki: -Mert nagyon unnám.

Alma: -Na látja.

Maki: -Akkor nincs üzlet?

Alma: -Köszönöm az ajánlatát, de nincs. Viszontlátásra.

Maki: -Viszontlátásra.