Kerei nem bír magával. Szegény Kutyával vitatkozik, de aztán Feri is belép az irodába.
Kutya: Á, Kerei úr! Mivel szolgálhatok?
Kerei: Átalakult a hivatalos helyiség reggeliző-kávéházzá?
Kutya: Ha hivatalos ügyben jött, kérem, közölje, hogy mit óhajt! Ha mint magánember erre járt, kérem, megkínálhatom egy csésze teával. Választhat! Egyébként most nincs hivatalos idő, ennek ellenére állok a rendelkezésére. Parancsoljon velem!
Kerei: Miért nem jelezte ön előre, hogy áramszünet lesz? Ott állok a fürdőszobában a villanyberetvámmal a kezemben, és egyszerre puff! Volt villany, nincs villany! Le kellett mondanom egy reggeli megbeszélésemet. Hát nem mehetek félig beretváltan, ugyebár!?
Sümeghy: Magam is majdnem így jártam, de én pengével borotválkozom. Három perc múlva újra kigyulladt a villany, és nézze, milyen sima az arcom! Mint a baba popsija a reklámokban! Tökéletes.
Kerei: Méltányolom a szerencséjét, de én a közös képviselő úrhoz interpelláltam ez ügyben. Az ön esete nem érdekel.
Kutya: Valószínűleg valami központi zavar volt, mert engem sem tájékoztattak semmiről. Képzelje, nálam is kialudt a villany! A biztonság kedvéért szerezzen be egy elemes borotvakészüléket és akkor nem éri semmi baj. Egyébként évek óta nem volt áramszünet. Óhajt még valamit?
Kerei: Ez, kérem, engem nem érdekel. Az a véleményem, hogy ebben a házban a lakók tájékoztatása igencsak hiányos. Miért lopódzik ide mögém?
Feri: Kíváncsi természetű vagyok.
Kerei: Igen? És mi érdekli, ha szabad kérdeznem?
Feri: Hogy milyen adótanácsokat ad korán reggel a társaságnak. Jó reggelt, urak!
Kerei: Modortalan fráter!
Feri: Mit mondott?
