Janka, Feri és az ügyvédnő Zsuzsa hagyatékáról beszélgetnek. A volt takarítónő ismét ostobán viselkedik, de végül könyörögni kezd Ferinek.
Feri: Nem biztos, hogy jó a kávé, mert nincs benne nagy gyakorlatom.
Janka: Ilyen sok a hagyatéki illeték?
Feri: És ha rögtön eladnánk a lakást és vennénk egy kisebbet?
Ügyvédnő: Akkor az eladás bevétele után jövedelemadót kell fizetni, de ebből, ha jól tudom, levonható a hagyatéki illeték összege.
Janka: Nahát, ilyen fiatalon ennyi mindent tud, kedves ügyvédnő! Én is tanulni akartam, csak hát jött a korai házasság, a háztartás, aztán a nehéz évek... és lemaradtam. Pedig azt mondják, nagyon éles eszű, tehetséges fiatal lány voltam.
Feri: Janka néninek most is úgy vág az esze, az enyém viszont nem, ezért felírom, amit mondott, Jutka számára.Ugyanis mindez rá tartozik, ő az örökös.
Janka: Persze, tökéletesen így van. Mondja, drága, kedves ügyvédnő! Nem lehetne valahogy megravaszkodni, hogy mintha szegény megboldogult Zsuzsa, meg én élettársi viszonyban éltünk volna?
Ügyvédnő: Hogy miben?
Janka: Élettársi viszonyban! Hiszen évek óta együtt éltünk. És akkor én is örökös lehetnék.
Feri: Janka néni, tudja azt, hogy mit jelent: élettársi viszony?
Janka: Persze! Együtt él, ennyi az egész. Mi aztán együtt éltünk... Én láttam el szegény drágámat, amíg betegeskedett. Jobban gondoskodtam róla, mint a testvére, pedig én csak a sógornője voltam. Ez nem elég?
Ügyvédnő: Az élettársi viszony egészen mást jelent. Majd Vágási úr elmagyarázza, hogy mit. Én egyébként is csak Lovas doktort helyettesítettem, amit kellett, elmondtam. Holnap hazaérkezik, és a többit vele tessék intézni. A kávét köszönöm.
Feri: Köszönünk mindent! Az anyagiakat illetően...
Ügyvédnő: Azt majd Lovas doktorral intézzék! Minden jót, viszontlátásra!
Janka: Viszontlátásra!
Feri: Elnézést kérek, Janka néni néha furcsákat talál.
Ügyvédnő: Edzett vagyok, de ettől az élettársi ötlettől még magam is meglepődtem. Viszontlátásra!
Feri: Kezitcsókolom! ... Janka néni, megpróbálom elmagyarázni a dolgot. Volt szerelmi kapcsolat Janka néni és Zsuzsa néni között?
Janka: Hogy merészelsz ilyen ostoba, gusztustalan dolgot feltételezni? ... Te jó ég! Mit gondol most rólam ez az ügyvédnő? Oda a jó hírnevem! Bocsánat, Ferikém, drága! Ugye nem mondod el ezt a csacsiságot Jutkának?
