Feri éppen egy fiatal szomszédnővel beszélget, amikor a kapuban összefutnak Kereivel. A mindenkivel gonoszkodó szomszéd ezúttal hallatlan hibát követ el: nyitva hagyja a bejáratot. Tökéletes konfliktusforrás!
Juli: Jó reggelt!
Feri: Kezét csókolom! Ilyen korán?
Juli: Úúúú, már késésben is vagyok. De eddig a Doktornál volt a kocsi. Most kaptuk vissza az ellopott holmikat.Jut eszembe! Szeretnék kérdezni valamit.
Feri: Parancsoljon!
Juli: A stúdió szeretne készíttetni színes, képes szórólapokat. A maguk nyomdája foglalkozik ilyesmivel?
Feri: Nem tudom, de mindenesetre megkérdezem. Bizonyára függ attól, hogy milyen papírra szeretne és hány darabot belőle.
Juli: Ha jól tudom, a főnököm úgy 20 000 darabra gondolt.
Feri: Megkérdezem, és este beszólok, jó?
Juli: Köszönöm. Bevihetem a városba?
Feri: Köszönöm szépen! Késésben vagyok és a nyomda a város túlsó szélén van.
Juli: Vajon miért van nyitva ez a kapu?
Feri. Fogalmam sincs, de mindenesetre bezárom, mielőtt újra valakit kirabolnak.
Kerei: Ne, ne, ne zárja be uram! Hát gátol bennünket a munkában.
Feri: Az lehet, de nem szeretem, ha tárva nyitva áll a ház. Mert valaki bejöhet. Volt már rá példa.
Kerei: Nekem mondja? Én fedeztem fel a bűnesetet.
Feri: Akkor különösen zárja a kaput, mert amíg maguk fönt vannak, bárki bejöhet.
Kerei: Nem szeretem a kioktatást, fiatalember!
Feri: Van, akinek nem árt, sőt, van, akinek különösen használ. Jövök, Julika!
Juli: Ki ez?
Feri: Új lakó.Adókeselyű, vagy mi. Egy szörnyeteg, mindenkibe beleköt.
Juli: Én eddig megúsztam, hála a jó Istennek.
