Janka néni ismét elemében.

Janka: -Tévedés! Nem nyaraltam, nem szöktem meg, csak kivizsgáltattam magam. Nem akartam, hogy a család riadozzon.

Jutka: -Aggódtunk.
Janka: -Ez szép. Ezt nem is vártam tőletek. Mi van Zsuzsával? Hol van Zsuzsa?
Jutka: -Kórházban.
Janka: -Hát ez az! Ha nekem kis bajom van, ő talál egy nagyot! Pedig már hogy készültem, hogy majd sajnáltok, ha elmesélem, hogy hogy szenvedtem a sok kiviszgálástól.De nem! Most megint miatta kell aggódnom. No, mesélj! Mi az a vészes baj?

Jutka: -Tüdőtályog. Napokig életveszélyben volt. Most már egy kicsit jobban van. Pár grammot magára is szedett, de még nagyon gyenge.
Janka: - Szent Isten! Azt hittem, csak valami semmiség! Azért tréfálkoztam. Jaj, de rosszul vagyok! Nem hoznál egy kis vizet? Mindjárt elájulok.
Jutka: -Hozom.
Janka: -Ilyet! Persze én avgyok a hibás.Ha egy percet nem vagyok itt, kész a baj. Ez az én sorsom. Ha magammal törődök, más kerül bajba.Az egész életem áldozat. Önfeláldozás.